1. Lovazni, természetes módon lehet - ami azt jelenti, hogy az embernek, ahhoz, hogy a lóval megfelelő képen tudjon bánni, tudnia kell ló módjára gondolkozni, vagyis ismernie kell annak természetét, ösztönrendszerét, viselkedésmódját.
2. Törekedjünk a változatosságra! Pl. Ha 3 napon keresztül mindig a kijáratnál fejezzük be a munkát, a negyedik napon ne csodálkozzunk, ha a kijárathoz érve a ló azt hiszi, vége a munkának.
3. A ló-lovas közti kommunikációnak kétoldalúnak kell lennie. Pl. egyoldalú a kommunikáció akkor, amikor a lovas túl durva kezére a ló jelzés képen kinyitja a száját és amire a lovas csak az orrfék szorosabbra húzásával válaszol.
4. Felelősség. A ló részéről: tanulja meg kordába tartani menekülési reflexét, maradjon mindig a szárak között és ne tekingessen összevissza. Az ember részéről: viselkedjen partnerként és ne félemlítse meg a lovat, legyen biztos ülése, és gondolkodjon ló módjára.
5. Magatartásunk legyen mindig fair. Próbáljuk elérni, hogy amit mi akarunk, azt lovunk is akarja, azzal, hogy a nemkívánatos dolgok legyenek nehezebben véghezvihetők
6. Meg kell tanulni olvasni a testbeszédet. Pl. ha a ló nyalja a száját, akkor megértette és elfogadja a szituációt. Ha a füle hátrafele áll, akkor bizonytalan és ekkor jó, ha vigyázunk! Ha az ember nincs tisztában azzal, hogy a ló mit olvas le az ő mozdulataiból, akkor könnyen félreértésekre kerülhet sor. Pl. Helytelen, ha a lovat, számára agresszív tartással (a szemébe nézve, vele szembe fordulva, egyenes vonalon) akarjuk megközelíteni.
7. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy nemcsak az ember képzi a lovat, hanem a ló is az embert. Az egyik legnagyobb hiba, hogy kezdő lovas csikót vesz magának, vagy a gyermekünknek csikót veszünk, mondván, hogy "együtt nőjenek fel". Számukra olyan ló lenne szükséges, ami már megtanulta, hogy hogyan kell az emberrel szemben viselkedni. Pl. sok lovas nem rója fel hibaként lovának, ha felszállás közben az nem áll nyugodtan, mozdulatlanul, mert nem is gondolja, hogy ez másként is lehetne. Pedig ez nagyon sok baleset forrása volt már.
8. A tanár munkaeszköze: a cél és az idő. Először a lónak alapdolgokat tanítunk meg azokat, amiket szeretnénk, hogy tudjon, majd ehhez célt adunk, hogy azok értelmet nyerjenek. Pl. megtanítjuk az oldaljárásokra, hogy később ki tudjunk egy kaput nyitni. Fordítsunk elég időt az alapok megtanítására, hagyjunk elég időt a ló számára a megértésre. Más szóval, haladjunk lassan, hogy gyorsan célhoz érhessünk!
Forrás: www.maxinet.hu/westernlo
|